5+1 Életre szóló ötlet vérbeli negyven pluszos állás vadászoknak

Néhány napja tettük közzé egyig tagunk írását a Remote Year program egyik amerikai résztvevőjével való beszélgetéséről munkáról, keresésról, neemzetközi tapasztalatokról.

Következzen egy újabb beszámoló! Heinrich László is úgy érzi, sokat profitált a lehetőségből, ezt osztotta meg a közösség tagjaival.

Július, 36 fok árnyékban, párálló horizont. Telefonom üzenetet jelez, melyben a Restart-Up hírlevele lehetőséget kínál Magyarországon tartózkodó amerikai üzletemberekkel való találkozóra. Bejelentkeztem.

Néhány napon belül találkoztam Philippel, aki 52 éves korát meghazudtoló külsővel és kisugárzással fogadott. Az egy órás beszélgetés több mint két és fél órásra sikeredett, ezalatt végig vettük mivel foglalkoztunk milyen sikereket értünk, most éppen hol tartunk és milyen célokat tűztünk ki magunk elé.

Philip egy igen kalandos pályát mutatott be kezdve a haditengerészettől az íráson keresztül a jelenlegi munkájáig, amiben mondhatjuk amolyan „digitális nomád” csapatot épít 12 országban egy Start-Up vállalkozás keretében. Senkit ne tévesszen meg a Start-Up kifejezés, mert röpke idő alatt szinte digitális világ céggé növi, nőtte ki magát.

Az amerikai és magyar állás piacnak és annak kilátásaiban igen sok hasonlatosságot fedeztünk fel. Ha egy kommünikét bocsájtottunk volna ki a beszélgetés után, akkor abban a következő szerepelt volna:

Amolyan „modern ipari forradalom” időszakát éljük, amiben a folyamat automatizálás, a robot technika, az online lehetőségek eddig nem tapasztalt hatásokat generáltak. Magyarul más tudásra, más típusú munkára lesz, van szükség. A mai gyerekek olyan munkakörben, olyan cégnél fognak dolgozni, amit még nem alapítottak meg és nem találtak ki.

Tovább elmélkedve a fentieken egy professzorom jut eszembe aki azt prognosztizálta, hogy megjelenik az a csoport a munkavállalók között, akik munkát nem fognak végezni (fizikai értelemben), problémákat fognak megoldani és folyamatokat menedzselni. Éppen ebbe a korosztályba tartozik a 40 pluszosok többsége, akik belecsöppentek az akkoriban induló multinacionális üzleti világba és problémákat oldottak meg, folyamatokat menedzseltek. Mind addig amíg „túlképzetté” váltak az adott munkára. Az automatizálható folyamatok miatt is, ma már a „mozgó szekeret” „kevésbé tapasztalt” munkavállalók is mozgásban tudják tartani.

Vajon mit tud a leírtakból egy 40 pluszos magyar munkavállaló profitálni?

Vajon mit kell tennie ahhoz, hogy jobba érezze magát a bőrében és céltudatosan cselekedhessen?

Felkészül arra, hogy alkalmazkodni tudjon a körülményekhez.

A címben szereplő életre szóló ötletek amolyan szójáték szeretne lenne, ha nem is a szó eredeti értelmében (úgy, mint végleges, örökös), hanem sokkal inkább a helyzetnek, lehetőségek felismerésére és önmotivációnak szólnak.

Phil-lel való találkozás okozta optimista sokkot követően az alábbi életre szóló ötletek fogalmazódtak meg bennem, mint negyven pluszosban:

  1. Ragadj meg minden lehetőséget, amikor olyan emberekkel, beszélgethetsz, találkozhatsz, akiktől ötleteid születnek!
  2. Képezd magad nap mint nap. Ne feledd a nehezen megszerzett képességek leépülnek, ha nem használod! (nyelv, digitális és online technika, kommunikáció)
  3. Találj ki rendhagyó ötleteket! (ne csak hirdetésre jelentkezz, keresd, kutasd közvetlenül is a lehetőségeket, nézd a teljes képet)
  4. Állj készen az újrakezdésre! (Ki vagy? Mit szeretnél csinálni? Hogyan fogsz oda eljutni?)
  5. Keress olyan szakértőt, tanácsadót, aki segít ráhangolni, ráfinomítani az állás vadászatodhoz (stílus, kommunikáció, világos célkitűzés), segít kigyomlálni a hibáidat!

+1 Járj össze „Restart-Up társaiddal” ahol visszajelzést kaphatsz, adhatsz és csiszolhatod a technikádat és motivációra találsz!

A +1 lépés amolyan javaslat a Restart-Up felé, hogy karoljon fel olyan találkozási lehetőséget, időszakos rendszereséggel (10-15 fő/alkalom, akár külső, akár a tagok közül lévő moderátorral), ahol a tagok nyíltan beszélhetnek, megoszthatnak ötleteket. Mi több, egymást segíthetik a kritikus pillanatokban.

A végére segítségül hívok egy nálam nagyobb gondolkodót (Forrás: Csíkszentmihályi Mihály Az áramlat c. könyvéből) ami a csoportos összejövetelek jótékony hatását kiválóan fogalmazta meg: „Egy pozitív hangulatú összejövetel segít abban, hogy erőlködés nélkül, elkötelezettséggel cselekedjünk, figyelmen kívül hagyva a minden napi élet frusztrációit, aggodalmait. Az ilyen örömteli élmények elő tudják segíteni a saját cselekedetek feletti kontrolt.”

Heinrich László